Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Osztrogonácz-Ábrám Szabinával beszélgettünk. Szabina elmesélte, hogy Miért lett az USA szerelmese? Hogyan tanult meg angolul? Mik a hobbijai? Mért lett angol tanár? Hogyan használja az angolt a mindennapokban? Mi motiválja napról napra? és még sok minden mást.
33 éves vagyok, lassan két éve dolgozom együtt veletek a Speak!-ben, amiért mai napig igazán hálás vagyok.
A férjemmel élek a 17-ik kerületben, amit imádok. A férjemet is és a kerületet is. Csodálatos környék és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy itt találtunk otthonra és van egy saját kis lakásunk, közel édesapámhoz, az öcsémhez és a bátyámhoz. Számomra fontos a család és a gyökerek, az erdélyi felmenők.
Igazán nagy és színes családom van, rengeteg nagynéni, nagybácsi és unokatestvér tartozik a családhoz. A kisebbik bátyám, a nálam 20 évvel fiatalabb öcsém, az édesapám és a férjem, akik a legközelebb állnak hozzám, de természetesen a család összes többi tagjának bérelt helye van a szívemben, fontosak számomra, ahogy azt említettem.
Tanulmányaimat az általános iskolában művészi tagozaton végeztem, imádtam a tanáraimat, igazi példaképek voltak ők. Itt kezdtem el először komolyabban foglalkozni a rajzolással és a művészetekkel.
Középiskolás éveimet a Madách Imre Gimnáziumban töltöttem, amire mai napig büszke vagyok, hiszen egy erős és jó hírű középiskola.
Később jártam egy ideig reklámszervező szakmenedzser szakra, de hamar rájöttem ez nem nekem való. Később alkalmazott grafikusi végzettséget szereztem, itt is tovább bővítve a rajzolásról és a művészetekről megszerzett tudásomat.
Manapság az angol tanítás és tanulás (jó pap holtig tanul 🙂 ), a család és a barátok töltik ki az időm nagy részét. Ha van időm és energiám, imádok utazni és valami kreatívat csinálni. Nagy szenvedélyem még az olvasás is.
2000-ben kezdtem el barátkozni ezzel a nagyszerű nyelvvel. Ekkor voltam 3-ikos és én már azok közé a szerencsések közé tartoztam, akiknek általános iskolai környezetben tanítottak angolt. Később a Madáchban angol fakultációra jártam, majd felkészültem egy középfokú nyelvvizsgára. Ez mind mind igazán hasznos volt, sőt nagyon szerencsés vagyok, hogy jó tanáraim voltak, viszont azt kell mondanom, hogy ami igazán elmélyítette a tudásomat és magabiztosságot adott, az az, hogy 1,5 évet dolgoztam egy szuvenír boltban, ahol szinte csak angolul kommunikáltam napi 13-14 órát, majd a Copyguruban dolgoztam a Blaha Lujza tér közelében, ahol a külföldi ügyfelekkel legtöbbször én foglalkoztam. Mindemellett rengeteg angol tartalmat fogyasztok a neten, olvasok angolul és nézek filmeket eredeti nyelven.
Én azt gondolom, hogy az én kiejtésem közelebb áll az amerikai kiejtéshez, de azért az iskolai évek, ahol főleg brit angolt tanultam, nem múltak el nyomtalanul.
Viszont imádom Amerikát és mindent, ami ezzel kapcsolatos. Így leginkább amerikai tartalmakat nézek és hallgatok, innen jött ez az akcentus. Illetve vannak Amerikában élő rokonaink, akikkel angolul kommunikálunk, ez szintén hatással volt rám.
Ezidáig jártam már Hollandiában, Spanyolországban, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Svájcban és ahogy említettem az USA-ban is. Általában nyaralni voltam ezeken a helyeken, illetve családlátogatás céllal Svájcban, Romániában és az USA-ban. Az Egyesült államokban töltöttem a legtöbb időt, Erdélyen kívül, 2-szer kb. 1-1 hónapot, valamint még egyszer másfél hetet. Egyértelműen itt volt a legjobb használni az angolt, az anyanyelvi környezet össze sem hasonlítható mással. Viszont az egy nagyszerű élmény, hogy a világ bármely pontján képes az angol összekötni az embereket.
Ez egy érdekes kérdés. Régebben inkább Nagy-Britannia felé húzott a szívem és voltak előítéleteim az USA-val kapcsolatban. Majd megismertem a férjemet. Ő mindig is rajongott az Egyesült Államokért és az Ő rokonához volt szerencsém eljutni először 2019-ben. Ekkor lettem szerelmese az államoknak.
Szerintem nehéz szavakba önteni, hogy miért is csodálatos hely, ezt tényleg érezni kell. Az emberek közvetlenek, barátságosak, a lehetőségek tárháza végtelen és az ember tényleg úgy érzi itt bármire képes. Fantasztikus érzés olyan utcákon járni amit az ember a filmekben lát.
Amit nem szeretek benne az az, hogy ennyire messze van Európától, a tömegközlekedésüket és a mértékegységeket, egyáltalán nem látom benne a logikát 😀
2023 októberében az USA-ban egy rendezvényen ad hoc felkértek szinkrontolmácsolni egy fotós előadását. Az előadás után többen megkérdezték, hogy mióta élek az USA-ban. Ez hihetetlenül jó érzés és visszaigazolás volt a számomra.
A tanítás mellett az élet minden területén imádom használni ezt a nyelvet. Az interneten gyakorlatilag csak így böngészek, valamint olvasni is nagyon szeretek eredeti nyelven. Hatalmas szabadságot ad.
Ahogy említettem 25 éve része az angol az életemnek, és minden létező alkalmat megragadtam amikor angolul beszélhettem. Ez elterjedt rólam a baráti körömben és az egyik legjobb barátnőm anyukája évekig biztatott, hogy próbáljam meg a tanítást, ha már ennyire szeretem. Így utólag belegondolva ez egy egészen kézenfekvő megoldás volt, hiszen már középiskolás koromtól kezdve korrepetáltam nálam kisebbeket egy kis plusz zsebpénzért és egy szenvedélyem vált a hivatásommá.
2023 tavaszán lettem tanár. Az igazat megvallva régóta szemeztem a sulival az imént említett buzdítás miatt. Barátnőm anyukája elég sokáig volt tanuló a Speak!-ben és ő ajánlotta, hogy próbáljam meg. Igaz egy más pozícióra jelentkeztem először a bátortalanságom miatt, de amikor felajánlották nekem a tanítás lehetőségét, egy percig sem haboztam belevágni. Mai napig előttem van a pillanat amikor megcsörrent a telefonom és meghallottam ezt a kihagyhatatlan lehetőséget.
Az életem fenekestül felfordult. 😀 A napi 12-13 óra gyorsnyomdai munkából teljes mértékig home office-ban végzendő szellemi munka lett. Kihívás, hivatás és szerelem lett számomra ez az egész. A napjaimat javarészt az angol tanítás teszi ki, viszont én osztom be az időmet. Néha hajlamos vagyok túlhajszolni magam, de az élet ilyenkor mindig közbeszól és kicsit visszább veszi a tempót. A diákjaimat őszintén mondhatom, hogy nagyon kedvelem. Rengeteg nagyszerű embert ismertem meg.
Az elmúlt éveket hálásan, néha ugyan kicsit fáradtan, de mindig igazi szenvedéllyel éltem meg.
A legrosszabb a home office magánya számomra, amit kicsit nehezen szoktam meg. Ami pedig a legjobb, hogy olyasvalamivel foglalkozom, amit szeretek és ez nagy ajándék.
Az online oktatás szabadság számomra, hiszen a világ bármely pontjáról végezhető. Nagyon szeretem, hogy ma már mindenki számára könnyen elérhető, rengeteg időt spórolva, mind a tanulóknak, mind pedig a tanároknak, hiszen otthonról is elérhető.
Egyedül azt nem szeretem benne, hogy sokat vagyok egyedül.
Régebben rengeteget ingáztam, és ez nagyon nem hiányzik. Ez egy nagyon jó lehetőség, hogy az otthonomból végezhetem a munkámat.
A legnagyobb különbség tényleg az, hogy nem kell azzal töltenünk az időt, hogy A-ból B-be utazzunk és egy laptopot akár egy nyaralásra vagy hosszú hétvégére is elvihet magával az ember. Igazi szabadságot ad. Nyilván személyes kontakt így nincs, de nem gondolom, hogy ez bármilyen negatívumot hordozna magával.
Nem olyan régen írt egy üzenetet egy diákom, hogy mennyire hálás, mert Dániában egy kocsmában egy dán embert meg tudott győzni a politikai nézeteiről.
Ugyanez a diák rengetegszer ír privátban üzenetet, hogy mennyire imádja az órákat, ennél nagyobb dicséret nem is kell.
Egy másik diákom, aki ugyanúgy utál korán kelni, mint én, hajlandó volt 7:30-kor kezdeni egy pótórát, és hozzá fűzte, hogy az angol órákért mindent.
A 16 éves diákomra is igazán büszke vagyok, aki fiatal kora ellenére már B2-6-os szinten van és konkrétan nem lehet belé fojtani a szót.
Az egyik diákomat külön megdicsérték a külföldi anyacéggel folytatott megbeszélésük után, hogy mennyire jó az angolja.
Mert az egész személyre szabott, minden a diákok igényeire van szabva. Illetve ezzel a módszerrel garantált a siker.
Alapjáraton is elég maximalista vagyok. Ha valamit csinálok azt csak és kizárólag teljes erőbedobással a lehető legjobban kivitelezve szeretem csinálni.
Illetve nagyon szeretném a diákjaimmal ugyanúgy megszerettetni ezt a nyelvet, ahogy annak idején velem is megszerettették a tanáraim.
Ez is mindig nehéz kérdés. Mindenképp az angol tanítás mezsgyéjén maradva, viszont szeretnék valami kreatívot beépíteni a mindennapjaimba. Akár kreatív workshopokat is el tudok képzelni magamnak, illetve a szépségipar is érdekel. Mindegy, csak alkothassak.
Valamint szeretném megtartani a házasságomat pontosan olyannak, amilyen most, maximum egy családtaggal bővülhetnénk az elkövetkező 5 évben, hiszen addigra már 38 éves leszek.
A Speak!-et egy nagyon stabil nyelviskolának látom, az online felület nyújtotta lehetőségek teljes tárházát kiaknázva, rengeteg új diáknak nyújtva lehetőséget, ahhoz hogy elérjék a régóta dédelgetett álmukat, hogy végre meg tudjanak szólalni angolul.
Manapság elkerülhetetlen, hogy az ember legalább minimálisan, de tudjon angolul, főleg, ha versenyképes akar maradni a munkaerőpiacon. Így én nagyon bízom benne, hogy egyre többen és többen fognak angolul tanulni és beszélni.
Nagyon „viccesen” azt szoktam mondani, hogy szerintem én ceruzával a kezemben születtem. Az első emlékeim között szerepel az, hogy már az óvodában is rajzolok. Ez az egész velem nőtt és fejlődött mióta az eszemet tudom. Ezért is írattak művészeti tagozatra, majd ezért végeztem el az alkalmazott grafikusi képzést.
Mostanában viszonylag kevesebbet alkotok, vannak termékeny és kevésbé termékeny időszakaim, de minimálisan így mindig része az életemnek az alkotás. Ha más nem akkor, mint most hétvégén, fűszertartókra való címkéket írok meg cirádás betűkkel az egyik legjobb barátnőmnek. 😀
Készítettem már megrendelésre is festményeket, rajzokat, de szívesen ajándékozom őket a szeretteimnek is.
Ez is egy velem egyidős szerelem. Mióta az eszemet tudom imádom az állatokat. Volt kutyánk is, mikor kicsi voltam, majd voltak deguim is. Imádok állatkertbe járni, de a természetben is szívesen csodálom őket. Valahogy megérintik a szívemet és a lelkemet.
Jelenleg kettő tengerimalacom van. 2019-ben kezdtem el malackákat tartani. Ekkor volt egy törpe sünim, szegény Kornél már nincs köztünk, és neki mentem élő eleségért egy állatkereskedésbe. Itt szerettem bele egy kopasz tengerimalacba, aki után annyit sírtam, hogy a férjem másnap haza hozta nekem.
Innen indult a szerelem ezekkel a kis szőrös krumplikkal. Sokkal érdekesebbek és okosabbak, mint ahogy azt az ember gondolná.
Johnny és Bobby két hím malacka és szerencsére egy szuper páros, nagyon szeretik egymást. Napi szinten 10 percet vesz igénybe a helyük tisztántartása és hetente egy fél órás nagyobb takarítást. Ezen kívül szoktunk nekik jutalom falatokkal kedveskedni, és kivesszük őket néha mászkálni, de ezt csak olyankor, ha nekünk van kedvünk hozzá. Ők nem kifejezetten igénylik, így nincs sok baj velük, ellenben rengeteg vidám perccel ajándékoznak meg a bolondos természetükkel.
Köszönöm szépen a lehetőséget. 🙂
Ha Te is szeretnéd Szabinával vagy a Speak! Online Angol Nyelviskola valamelyik „jófej” tanárával bátrabbá, jobbá és választékosabbá tenni az angol beszédedet, akkor első lépésként jelentkezz be kötelezettségmentes online angol bemutatóóránkra, aminek a díja 4.990 Ft. Ne habozz, jelentkezz még ma! Ezen az oldalon találsz információt a módszerünkről és tudsz jelentkezni a bemutatóórára.
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Csáti Jankával beszélgettünk. Janka elmesélte, hogy Hogyan lett a Speak…
Kép forrása: Canva-canva.com Több mint ezer éves hagyománya van annak, hogy az angol nyelvű Írország…
Kép forrása: Canva-canva.com Sokan érzik úgy, hogy nincs igazán lehetőségük élesben gyakorolni az angolul, mert…
Kép forrása: Canva-canva.com A sikeres angol nyelvtanulás kulcsfontosságú része a következetesség, a folytonos gyakorlás. Persze…
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Berentei Péterrel beszélgettünk. Péter elmesélte, hogy Hogyan tanult meg angolul?…
Egy újabb angol szó, amelynek több kevésbé ismert és nehezebb jelentése is van. Ez nem…
