A nyelvoktatás egyik legismertebb legendája, hogy az eszkimók nyelvén több mint háromszáz különböző kifejezés van a hóra, míg a legtöbb nyelvben egy kezünkön megszámolhatjuk őket. A magyarban ilyen a hó mellet a jég vagy a latyak. De vajon igaz a legenda? És miben segíthet egy eszkimó mítosz az angoltanulásban?
A háromszáz szó legendája Franz Boas antropológustól ered, habár ő még megközelítő számot sem mondott az eszkimók nyelvével kapcsolatban.
Az 1911-ben megjelent Amerikai indián nyelvek kézikönyvében Boas azt írta, hogy az eszkimók olyan sokféle hóval találkoznak az életük során, hogy mindre külön-külön szót találnak ki. Konkrét példákkal is szolgált:
– a földön már összeállt hó (aput)
– a szállingózó hó (qana)
– a szélfúvásban felkapott hó (piqsirpoq)
– maga a hófúvás (qimuqsuq)
Boas a legendás eszkimó példa mellé hozott egy másikat, ami nem annyira terjedt el – például, hogy az angol nyelvben (és tulajdonképpen a magyarban is) hány különböző szó van a vízre.
Például:
– maga a folyékony anyag (water / víz)
– az állóvíz (lake / tó)
– a mozgásban lévő víz (river / folyó)
– a földből felbukkanó víz (spring / forrás)
– az égből hulló víz (rain / eső)
és így tovább.
Boaz felvetése elsősorban az angol nyelvre irányult, és azt a kérdést feszegette, hogy miért találunk ki teljesen különböző szavakat olyan dolgokra, amik szoros kapcsolatban állnak egymással.
A folyó lehetne például mozgóvíz, a forrás lehetne földvíz, az eső lehetne égvíz és így tovább. Mivel azonban az angolban (és a mi magyar példáinkban is) furán hatnak az új szavak, Boaz az eszkimó példán akarta bemutatni, hogy ez a „logikátlanság” univerzális jelenség.
Boaz példája a Sapir–Whorf-hipotézis legismertebb példája, ezt másképp nyelvi relativitásnak is hívják. Ez röviden azt jelenti, hogy a nyelvünk alapvetően meghatározza, hogy milyen lesz a gondolkozásunk.
Még egyszerűbben: minden népnek azokra a dolgokra van a legbővebb szókincse, amivel gyakran találkozik: az afrikai maszáj nyelvben pl. a tehén tizenhét szóval jelölhető, Burmában a rizsre létezik húsz különböző szó, az arab nyelvben pedig a tevegeléssel kapcsolatban találhatunk több mint száz kifejezést.
Ha ismerjük a nyelvi relativizmus ötletét, akkor könnyen megtalálhatjuk azokat a pontokat az angol és a magyar nyelv között, ahol nem tudunk egyetlen szótárral fordítani, hanem egy picit a kultúrában is el kell merülnünk a pontos használatért.
Például Angliában legendásan rossz az időjárás, ezért sokkal több esővel és köddel kapcsolatos szavuk van. Pl. a mist, a fog, a haze, a smog és a vog is ködként „fordul magyarra”, de ezek nem ugyanazt a jelenséget jelentik.
Az első három a páratartalomtól függ és sűrűségük alapján soroltuk fel ők – a mist majdnem csak vízpára, a haze viszont tejföl sűrűségű köd. A szmog a füst által keltett látáskorlátozás, itt mi magyarok jobb híján átvettük az angol szót, a vog a vulkáni hamu szállingózását jelenti. Utóbbira nekünk nincs külön szavunk (a kevés aktív magyar vulkán miatt), de az angoloknak részben Izland közelsége miatt szükségük volt rá.
Az eszkimó szavak legendája tehát remek kiindulópont, ha a szókincsedet szeretnéd bővíteni, hiszen az angolban is számtalan változata él egy szónak. Ha ismered őket, és helyesen is alkalmazod, akkor profi nyelvhasználó benyomását fogod kelteni, és még az angolszász kultúrával is jobban képben leszel.
A háromszáz szó egy részben igaz, részben hamis legenda. A probléma oka, hogy nincs olyan, hogy eszkimó nyelv, csak az inuit nyelv változatai, és ha minden nyelv minden hóval kapcsolatos szavát összeadjuk, akkor valóban megkapjuk a háromszázat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eszkimók háromszáz különböző hófajtát látnak – jól elvannak ők hárommal is (hulló hó, lehullott hó, összeállt hó).
Szeretnéd gyorsan megnövelni a szókincsedet? A Speak! 17 szintből álló képzési programja során tanfolyamonként 350-400 új szót fogsz megtanulni, amiket nem csak felismerni, hanem használni is tudsz majd. Klikk a legendásan hatékony angoltanulás első lépéséért (ingyenes és lézerpontos szintfelmérő), és csatlakozz ahhoz a 3000+ diákhoz, akit már megtanítottunk angolul beszélni:
Hubai Gergely
oktatási szakértő, vendégszerző
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Csáti Jankával beszélgettünk. Janka elmesélte, hogy Hogyan lett a Speak…
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Osztrogonácz-Ábrám Szabinával beszélgettünk. Szabina elmesélte, hogy Miért lett az USA…
Kép forrása: Canva-canva.com Több mint ezer éves hagyománya van annak, hogy az angol nyelvű Írország…
Kép forrása: Canva-canva.com Sokan érzik úgy, hogy nincs igazán lehetőségük élesben gyakorolni az angolul, mert…
Kép forrása: Canva-canva.com A sikeres angol nyelvtanulás kulcsfontosságú része a következetesség, a folytonos gyakorlás. Persze…
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Berentei Péterrel beszélgettünk. Péter elmesélte, hogy Hogyan tanult meg angolul?…