Az online nyelvtanulás az információs és kommunikációs technológiák (IKT) robbanásszerű fejlődésének köszönhetően ma már valódi kihívója a hagyományos, tantermi nyelvtanulásnak. De mit lehet, és mit nem lehet megtanulni online? Mire, és kinek érdemes használni az online tanulási formákat?
Kezdjük a számokkal: 2012-ben, világszerte 6,7 millió ember végzett el legalább egy online kurzust. Az online tanfolyamokra, szemináriumokra jelentkezők száma pedig több mint 9%-os növekedést mutat évről évre.
Ez azt jelenti, hogy globális szinten, az online tanulást választók aránya gyorsabban növekszik, mint a felsőfoktatásba jelentkező hallgatók száma.
Az online platformok helytől és időtől függetlenül elérhetők. Amíg a tanterem nem tud veled sorban állni a postán, vagy a gyógyszertárban, addig az okostelefon mindig ott van a zsebedben. Bárhol, bármikor elérheted a tananyagaidat, beléphetsz a tanulós csoportodba, elolvashatod mit posztolt a kedvenc bloggered, vagy belenézhetsz egy Youtube-videóba.
Az online nyelvtanulás „demokratikus”. Az interneten rengeteg multimédiás tartalom, ingyenes, vagy olcsó tananyag érhető el, ami olyan diákoknak is lehetőséget adhat a nyelvtanulásra, akik nem engedhetnek meg maguknak egy hagyományos tanfolyamot.
Az online kurzusok lehetőséget adnak arra, hogy a diákok saját érdeklődi körükön, vagy szakterületükön kívülről is ismereteket, információkat szerezhessenek. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szinten is jegyzett, nagy egyetemek sora (Harvard, Berkley, MIT, Sorbonne) is csatlakozott az EdX 17 ingyenes, online kurzusokat kínáló programjához.
Egy teljes lista a végtelenbe és tovább nyúlna, de összegyűjtöttük a leggyakrabban használt online nyelvtanulási formákat:
A paletta tehát nagyon színes, és szinte minden hagyományos oktatási tevékenységnek van online megfelelője.
Felmerül a kérdés: ha ennyire cool az online nyelvtanulás, akkor miért nem tanul mindenki így?
Mert vannak bajok vele.
Az interneten fellelhető tudásanyagok háttere és forrása bizonytalan. Ami a közösségi hálók, és az egész web egyik legnagyobb előnye (szabad, és széleskörű hozzáférés, könyvtárnyi anyagok néhány megbájtba sűrítve), egyúttal az egyik legnagyobb veszélyforrás is.
A világhálóra feltöltött tartalmakat nem, vagy nem kizárólag szakemberek (nyelvtanárok, tanulástechnikai trénerek, nyelvészek stb.) állítják elő, hanem segíteni akaró, jószándékú laikusok.
Az oktatás/tanítás nagy felelősség, amit az online nyelvtanulási formák egy részénél (ingyenes anyagok, fórumok, videók, cikkek stb.) a felhasználónak kell felvállalniuk. Hiszen az információ nem minden esetben ellenőrzött, vagy szakmailag alátámasztott, viszont a tartalom jellegéből fakadóan ezt nincs is kin számon kérni.
Az online tanfolyamoknál, vagy tanulási rendszereknél már nem az ellenőrizetlenség, hanem a motiváció (hiánya) jelenti a legnagyobb problémát.
Legalábbis erről árulkodik az EdX saját felmérése, ami szerint az online kurzusokra beiratkozó tanulók 95%-a abbahagyja a tanfolyamot, mielőtt bizonyítványt/oklevelet szerzett volna.
Ez nem csak a nyelvtanulásra, hanem szinte minden online tanulási formára igaz. A Redditen jelent meg az a hír, hogy egy online jógasorozat 6,2 millió (!) nézőt vonzott az első óra anyagával, viszont a második adásra a közönség megfeleződött, és minden adással tovább és tovább zsugorodott.
Az Eduline írja, hogy a Vocativ felmérése szerint egy 30 napos Youtube-kurzust az emberek többsége 1 hétig sem követ. Egy gitároktatást például 5 100 felhasználó kezdett el – legalábbis ennyi volt az első rész nézőszáma -, a végére azonban mindössze 444-en maradtak.
Vagyis a statisztikák szerint az emberek hajlamosak nagy lendülettel belevetni magukat egy online tanfolyamba, de villámgyorsan el is unják, és keresnek maguknak más szórakozást.
Ami a gitározásnál, vagy jógázásnál talán nem, az a nyelvtanulásnál egészen biztosan végzetes lehet.
Mert a nyelvtanulás nem sprint, hanem hosszútávfutás. Az eredményességhez időre, állhatatosságra, és állóképességre van szükség, ami tartós, nagy lánggal égő belső motiváció nélkül nem kivitelezhető.
Az online nyelvtanulás legnagyobb hátulütője a statisztikák szerint, hogy nem képes fenntartani ezt a magas szintű motivációt. Ezért nem találkoztál még olyan emberrel, aki kizárólag online eszközökre támaszkodva tanult volna meg angolul. (Ha igen, akkor írd meg kommentben, és hozz már össze vele, mert kíváncsi vagyok a sztorijára.)
A technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már nem kell besétálnom a takarékba, hogy átutaljak egy kis pénzt a nagyinak, és nem kell megvárnom a reggelt, hogy elolvashassam a tegnapi (lol) vezető híreket. Egyre többen online vásárolunk, fogyasztjuk a médiát, keressük a társunkat, fizetjük be a csekkjeinket, rendelünk vacsorát. És ez tök jó.
De vannak dolgok, amiket nem lehet digitalizálni.
Lehet, hogy életed szerelmét egy társkereső oldalon találod meg, de nem vágysz digitális barátnőre. Ugyanígy semmilyen Facebook-chat nem tudja helyettesíteni az anyukáddal való beszélgetést a vasárnapi családi ebéd alatt.
A nyelvtanulással is ugyanez a helyzet. Szükséged van társakra, akik kommunikálnak veled. Akik megkérdezik, hogy milyen napod volt. Akikkel együtt gyakorolsz, együtt írjátok meg a leckét, és akik kirángatnak a mélypontról, ha éppen hullámvölgybe jutottál, vagy egyszerűen csak szemét volt veled aznap a főnök.
És szükséged van egy profi tanárra, aki a felmerülés pillanatában megválaszolja a kérdéseidet, visszajelzéseket ad a haladásodról, és képes beavatkozni, amikor elakadsz, vagy nem értesz valamit.
Sokszor mondtuk már, de nem tudjuk elégszer: angolul beszélni csak beszéd közben lehet megtanulni.
Végső soron akkor jelenthetjük ki egy tanulási formáról, hogy hatékony volt, ha a megszerzett tudást a diák fel tudja idézni, és a megfelelő helyzetben képes alkalmazni. Pedagógiai kutatások igazolták, hogy ebből a szempontból baromira nem mindegy milyen érzékszervek (látás, hallás, beszéd stb.) bevonásával történik a tanulás.
Edgar Dale ezeket az érzékszerveket rendezte hierarchikus sorrendbe aszerint, hogy mennyire képes az agyunk hosszútávon megőrizni az általuk szerzett információkat.
Ennyi marad meg az érzékelt információkból:
Vagyis a beszéd, az ember-ember közti kommunikáció messze a leghatékonyabb tanulási forma. És éppen ez hiányzik fájóan minden online nyelvtanulási formából.
Fúj online angol? Nem. Az online tanulási formák fontos és hasznos kiegészítő eszközei lehetnek egy offline és beszédközpontú angol tanfolyamnak.
Mi is sok szótanulós táblát (#varázstábla) posztolunk a Facebook-on és a Pinteresten, sőt, a diákjainknak elérhetővé tettük a tanfolyamok szóanyagát a Quizleten.
Az online angoltanulás nem rossz, csak (önmagában) kevés.
Ahhoz, hogy megtanulj angolul sok beszédre, és még több gyakorlásra lesz szükséged.
Szerencsére nálunk ez alap. Ha szeretnéd kipróbálni milyen érzés folyamatosan beszélve, nyilvános szereplés, és tankönyv nélkül angolul tanulni, akkor jelentkezz ingyenes szintfelmérőnkre (nem online, itt kell majd kitölteni), és nézd meg a saját szemeddel:
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Csáti Jankával beszélgettünk. Janka elmesélte, hogy Hogyan lett a Speak…
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Osztrogonácz-Ábrám Szabinával beszélgettünk. Szabina elmesélte, hogy Miért lett az USA…
Kép forrása: Canva-canva.com Több mint ezer éves hagyománya van annak, hogy az angol nyelvű Írország…
Kép forrása: Canva-canva.com Sokan érzik úgy, hogy nincs igazán lehetőségük élesben gyakorolni az angolul, mert…
Kép forrása: Canva-canva.com A sikeres angol nyelvtanulás kulcsfontosságú része a következetesség, a folytonos gyakorlás. Persze…
Tanárainkkal készített interjúnk mai részében Berentei Péterrel beszélgettünk. Péter elmesélte, hogy Hogyan tanult meg angolul?…
